Hogyan lett a Szolnoki Többségből szolnoki kisebbség?

Megosztás

Szolnok közéleti eseményeit sokak számára olyan lehet követni, mintha egy hónap lemaradás után próbálnák felvenni a fonalat valamelyik brazil szappanopera cselekményszálával. A 2019 óta eltelt időszak ellenzéki együttműködés helyett csak intrikát, kilépéseket, bizalmatlansági indítványt és árulást hozott: ezeket összegezzük most, megkérdezve a történet főbb szereplőit, majd kitekintünk az idei esélyekre.

Sokatmondó, ahogy a 2019-es önkormányzati választások úgynevezett csatatér-körzeteit elemezve Szolnok kapcsán címet választott a HVG. A hely, ahol 40 százalékkal begyalogol a Fidesz. Akkor még nem tudhatták, hogy a polgármesteri posztját szoros verseny után – kevesebb, mint 300 szavazat volt a különbség – megőrzi Szalay Ferenc, de a képviselőtestületben 10-8-as arány alakul ki a Szolnoki Többség (SZT), vagyis négy különálló frakció, a Jobbik, a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a XXI. Század csoport fémjelezte ellenzéki szövetség javára.

Mindemellett az a ritka helyzet állt elő, hogy az ellenzék egyéni képviselőjelöltjei kifejezetten népszerűbbek voltak még azokban a körzetekben is, ahol egyébként a kormánypárti Szalay tudott győzni.

Innentől kezdve nem ismeretlen forgatókönyv, ami történt. Miközben az SZT kezdeti testületi többsége ellenére képtelen volt a saját ügyeit tematizálni, a Fidesz környékén elkezdődött a jól bevált megpuhítás taktikája, a jobbikos Berényi Gábor megfogalmazásában, a „fideszes önkormányzat a leggyengébb láncszemeknek sorban kedvező gesztusokat tett.”

„A választások után egy-két hónapon belül kiderült, hogy többen úgy gondolták, inkább az egyéni érdekeik a fontosabbak, így érdemi, közös szakmai munka el sem kezdődött a Szolnoki Többségben” – ezt már a koalíció négy évvel ezelőtti polgármesterjelöltje, Radócz Zoltán mondta megkeresésünkre, aki egyébként a voksok 46,77%-át szerezte meg, míg Szalay 47,8%-ot kapott.

Radócz MSZP-s volt, de kezdeményezték a pártból való kizárását. Györfi Mihály szocialista alpolgármester az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre úgy válaszolt, tudomása szerint politikustársa konfliktusba került több szolnoki párttaggal. „Ami a köztünk lévő viszonyt illeti, alpolgármesterré válásomig zökkenőmentes volt közöttünk a munka. Azt, hogy ezt követően mi történt, Zoltánnak kell magyarázatot adnia. Mi itt, Szolnokon az MSZP-ben csapatban gondolkodunk, és a jelek arra utalnak, hogy neki ez nem tetszett” – osztott meg információkat a fagyos viszonyról Györfi.

Radócz elmondása szerint 2020 óta semmilyen formában nincs köze a Szolnoki Többséghez, de azt nyilatkozta, hogy a választás utáni év júniusában a bizottsági struktúra újraosztása már úgy lett írva, ahogy a Fidesz szerette volna. „A kormánypárt gyakorlatilag visszavett minden uralmat a város vezető testületeiben, a közgyűlésben, a bizottságokban, az önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiban.”

Bármi is az igazság, az ellenzéki furkálódásnak és a kormánypárt „kedvező gesztusainak” meglett a gyümölcse, a többség rövid idő alatt szertefoszlott. De mi történt pontosan Lévai Anikó szülővárosában, Szolnokon? Ott, ahol Orbán Viktor is élt egy ideig a 80-as években, a Fidesz párttörténetében pedig kultikus jelentőségű helynek számít?

Az első törések

Az ellenzéki szavazók érthető és hangos akaratát, miszerint összefogva, egységesen kell kiállni a Fidesz ellen a 2019-es önkormányzati választáson, sok megyeszékhelyen és nagyobb városban teljesítették. Ami 2022-ben, az országgyűlési voksoláson hatalmas kudarcot vallott – nevezetesen az ellenzéki pártok erőforrásainak és százalékainak patikamérlegen kimért összeadása -, az négy évvel ezelőtt siker lett. Az összefogás – nem eltekintve a Borkai-botrány országos hatásaitól – eredményesen zárult.

Senkinek nem lehettek tévképzetei a „kényszerházasságnak”, „labilisnak” minősített együttműködés nehézségeiről. Mindössze fél év kellett ahhoz, hogy a szélesebb nyilvánosság tudomást szerezzen a Szolnoki Többség belső harcairól.

Elsőként a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz kötődő, civil Ligeti József jelentette be, hogy távozik az összefogásból, bár az előtörténete rendkívül érdekes, ugyanis egy 2016-os időközin már feltűnt független jelöltként, akkor az MSZP ifjúsági szervezete, a Societas támogatta a jelölését. 25,8%-os eredményével maga mögé utasította a Jobbik által indított Dr. Csikós Attilát, de a Fidesz-KDNP-s Rezák Lászlót nem tudta legyőzni.

„Tesszük ezt, mert tudjuk, Ligeti Józseffel egész Szolnok nyerni fog! Egy önkormányzatban ugyanis nem a pártok, hanem a hozzáértő emberek számítanak. Ligeti József pedig egy hozzáértő civil” – írta akkor a Societas. A kampányvideójában felbukkanó Györfi Mihály ezt ma már minden bizonnyal másképp gondolja, főleg annak fényében, milyen elképesztő, szint alatti személyeskedésbe fajult kettejük vitája egy szeptemberi testületi ülésen.

Ligeti arra hivatkozott, hogy a csapat pozíciókat osztogat magának és támogatóinak, szakmai alap nélkül nevez ki és vált le embereket.

Emellett szintén távozott a DK-s Fajcsák Károly, bár kettejük lelépése stílusában és indokában egyaránt eltérő volt. Fajcsák, aki egészségügyi okokból azóta végleg elhagyta a közgyűlést, akkor úgy fogalmazott: „Nem felejtem el, hogy nem a fideszesek választottak meg: szakmailag és független képviselőként is támogatom a szövetséget.”

Ez merőben más hozzáállás, mint Ligetié, aki az erőviszonyok változása miatt – amire Radócz úgy hivatkozott, hogy a Fidesz kénye-kedve szerint történt minden – a bizottsági helyek újraosztása során maradhatott a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság elnöke, bár az ellenzéki többség kísérletet tett arra, hogy új embert jelölhessenek.

Kiugrása körülményeiről rengeteg feltételezés és szóbeszéd kering Szolnokon. Ahogy több más érintettet, e-mailben kerestük meg kérdéseinkkel, természetesen másokhoz hasonlóan egy saját verziója van a történtekről. „Kilépésemet Fajcsák Károllyal egyetemben nagyon sok vita előzte meg. Mi ketten nem voltunk párttagok, a mi véleményünknek, akaratunknak szinte soha nem adtak zöld utat. Időközben több olyan esemény is volt, amivel Fajcsákkal együtt nem kívántunk azonosulni, ilyen volt pl. az Aba-Novák KK-ba két igazgatóhelyettes beültetése, vagy Bóka Évának a tanácsnoki illetményekre vonatkozó 600 ezer Ft/hó szintű bevezetése, stb., de nem támogattuk Tóth Áron vezérigazgatói kinevezését sem a Városfejlesztő Zrt élére” – mondta.

Kitart amellett, hogy elhatározásukban semmi és senki nem befolyásolta őket a fentebb leírtakon kívül, a véleménye az, hogy „(…) a Szolnoki Többség részéről kézenfekvőbb volt azt híresztelni, hogy a Fidesz szerepet játszott a kilépésükben, mint „bevallani ország-világ előtt hibáikat, túlkapásaikat”.

Ami tény: Ligeti egyesülete, a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület bérleti díj fizetése nélkül jutott hozzá a város egyik nagyobb értékű ingatlanához, a 3712 nm-es egykori szandaszőlősi ABC épület egy részéhez. Az épület 2020 januárjában térítésmentesen került a Szollak Kft. városi ingatlankezelőhőz, akik tovább adták azt Ligetiéknek. Szerinte ennek cáfolatához elég kikérni a Gátőr utca 2. tulajdoni lapját a földhivataltól: „Egyesületünk vállalása az volt, hogy kivakarjuk a mocsokból a volt Szanda ABC épületét, azon állagmegóvási munkákat végzünk, hogy ott Kocsoros és Szandaszőlős lakosai részére közösségi házat működtessünk”.

2021-ben aztán már a volt ellenzéki képviselő azzal került be a hírekbe, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint gazdasági csalás bűntette és más bűncselekmény miatt folytatnak vele szemben nyomozást.

Április után

A kudarccal végződő országgyűlési kampány mindenhol megtette hatását 2022. áprilisát követően, Szolnok sem lehetett kivétel. Az elsöprő Fidesz-tarolás és lassú ellenzéki átrendeződés közben az ex-momentumos Szekeres Éva képviselő, válása után Bóka Éva arra hivatkozva, hogy Miskolczi László alpolgármester munkája felesleges, javasolta napirendre tűzni a leváltását.

Miskolczi egyébként DK-s volt, de – futballistanyelvvel élve – az átigazolási szezonban momentumos lett. A kérés értő fülekre talált, titkos szavazáson, tizenegy igen szavazat mellett döntöttek a visszahívásáról.

Bóka Éva azon túl, hogy a szolnoki testületi üléseken rendre azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy látványos gesztikulálásokkal és mozdulatokkal próbált elkülönülni volt szövetségeseitől, a Szolnoki Városi Állatotthon Alapítványnál tölt be vezető pozíciót, ezenkívül a Városfejlesztő Zrt.-nél is kapott feladatot.

Sokan úgy tartják, főleg azután, hogy milyen vehemenciával követelte a bizalmatlansági indítványt a volt alpolgármester ellen, hogy a Fidesz kezében van. A teljes igazságot feltételezhetően csak az érintettek tudják, de valóban nehéz nem észrevenni, hogy kivétel nélkül minden Szalayék érdeke szerint történik.

A megyeszékhely kormánykritikus oldalát nehezítette továbbá, hogy a visszavonuló Fajcsákot egy kezdetekben MSZP-s, de mostanra a Fidesz-KDNP háttértámogatásával induló jelölt, Menkó Gyula váltotta. Ha eddig túl kesze-kuszának tartja a történetet, a probléma feltehetően nem az ön készülékében van.

Egyesületekből, frakciókból, alkalmi összeállásokból továbbra sincs hiány. Az áprilisi eredmények után a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik helyi politikusai szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy a ’24-ben esedékes önkormányzati választásokig folytatják az együttműködést, továbbra is ebben a frakcióban politizál tehát a 2019-ben mandátumot nyert képviselők közül Füle István, Györfi Mihály, Borda Zoltán, Miskolczi László és László Norbert.

Bár a megyeszékhely közéleti eseményeit figyelemmel követők a Tegyünk Szolnokért Egyesület nevét szintúgy hallhatták már, ahogy a 2022-es országgyűlési képviselőjelölthöz, Sziráki Pálhoz köthető Agóra és a már említett Ligeti-féle Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület egyaránt gondolhatja még úgy, hogy jelölteket állít az idei önkormányzati választásokra.

Az ellenzéki pártok közös együttműködését kifejező szándéknyilatkozat, pontosabban annak aláírása okozta aztán a helyi Jobbik volt választókerületi elnökének, Galló György Péternek a vesztét, ugyanis pártja országos vezetése ezt követően felmentette minden tisztségéből, ő pedig két nappal később kilépett a szervezetből.

Az akkor még Jakab Péter vezette Jobbik szerint ilyen tartalmú megállapodást az elnökség tudta nélkül nem lehet kötni. Galló méltatlannak és brutálisnak nevezte politikai közössége döntését. Aztán az áprilisi közgyűlésen, ahol az alpolgármester Miskolczi sorsáról döntöttek, a magát függetlennek nevező képviselő már csatlakozott a Bóka-Ligeti duóhoz és ő is megszavazta a leváltását.

Hogy ennek okait bővebben megérthessük, érdemes tudni, hogy a testületi ülés következő részében személyi kérdésekről döntöttek, kitették a jobbikos Szotyori-Lázár Zoltánt a Jogi, Rendészeti és Ellenőrző Bizottságból, helyére pedig Galló akkori barátnőjét, mostani élettársát, Bali Diánát ültették, majd ugyanez a csere megtörtént a Szolnok TV felügyelőbizottságában.

De miért ennyire lényegesek a bizottságok, amikről már Ligeti esetében szó volt? Az önkormányzat működését csak fél szemmel követők számára talán nem egyértelmű, de a legtöbb előterjesztés, ami a képviselő-testület elé kerül, először átmegy egy rostán a különböző bizottságok részéről. Annak, hogy kinek van többsége és hányan ajánlják az adott előterjesztést elfogadásra a testületnek, nagy jelentősége van, nem megfeledkezve arról, hogy a pozíció betöltése tiszteletdíjjal jár.

Mit hozhat a jövő?

Bár a hivatalos kampányidőszak csak tavasszal kezdődik, kicsit olyan érzése lehet az egyszeri választópolgárnak, a Fidesz és az ellenzéki pártok már ősszel elkezdték az üzengetést, egymásnak és a saját választóiknak egyaránt.

Mielőtt részleteznénk a bejelentkező politikusokat, érdemes technikai jellegű kérdésekkel foglalkozni, ugyanis november végéig sor került az egyéni választókerületek módosítására.

A Partizán élő műsorban, ráadásul jelzésértékű módon Szolnokról bejelentkezve fejtegette sok országos téma mellett, hogy több egyéni választókörzetben sem érvényesült a szavazategyenlőség elve 2019-ben. A 3-as kerület lakosságaránya például -18%-kal tért el a városi átlagtól, valamint további hat választókerület volt a 10-15% közötti sávban, három felfelé és három lefelé.

A műsorban megszólaló szakértők mind arra jutottak, hogy a választókerület-manipulációt, eredeti nevén gerrymanderinget az ellenzéki pártoknak lenne érdemes figyelnie, hiszen meg lehet támadni a bíróságon az ilyesfajta rajzolt körzeteket, ha az átlagos lakosságszámhoz képest 15% fölötti, vagy alatti az eltérés.

Megkerestük Dr. Sebestyén Ildikót, Szolnok jegyzőjét, aki azt a tájékoztatást adta, hogy az ezzel kapcsolatos határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelem került benyújtásra, ami jelenleg is folyamatban van, annak lezárásáig pedig a határozat nem végleges, ennek tehát még nem került pont a végére.

De visszatérve az egyesületre, a Szolnoki Többség belső működését jól ismerő forrásunk szerint a fő baj az (volt), hogy mindenki mindenkit kollaboránsnak és árulónak tart az ellenzéki körökben. Nyilvánvalóan ilyen bizalmi deficittel, sorozatos személyi konfliktusok mellett nem lehet sikeresen kampányt csinálni és várost vezetni.

Szolnok ellenzéki politikájának évek óta tartó lejtmenete azért lehet különösen fájó a helyieknek, mert pont 2019-ben mutatták meg, hogy a Fidesz hegemóniájának letörése nem lehetetlen, hiszen a testületi többséget megnyerték és kis híján leváltották Szalayt.

Ruff Bálint elemző egyenesen úgy fogalmazott a Partizánban, hogy Szolnok szociológiailag egy ellenzéki város, sosem nyert akkorát a Fidesz, amit ne lehetett volna valamilyen összefogással legyőzni.

Számarányában tehát feltételezhető, hogy idén szintén fel tudnák venni a harcot a Fidesszel szemben, az más kérdés, hogy az ellenzéki pártok sorra állítják ki a saját polgármesterjelöltjeiket.

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja társelnökével, Ungár Péterrel közös sajtótájékoztatón jelentette be elsőként indulását Tóth Áron. A fiatal politikus három éven át az LMP ifjúsági szervezetének, a Jövő Egyesületnek volt az egyik vezetője, az előválasztáson Szolnok 1. egyéni választókerületében második lett 18%-os eredménnyel.

Tóth és az LMP után a Momentum jelentkezett be Gelencsér Ferenccel, a párt – mostanra már – volt elnökével: az ex-DK-s ex-alpolgármester Miskolczi László a hivatalos jelöltjük.

Még az sem kizárt, hogy a kampányban az SZT 2019-es polgármesterjelöltje, Radócz Zoltán is feltűnik. Lapunknak küldött válaszában úgy fogalmazott, Szolnok egy jövőkép nélküli, koszos, gazdátlan város lett, és reméli, indulnak olyan jelöltek, akik szakmailag képesek megfelelni annak, hogy egy új korszak kezdődhessen a város életében. „Ha ők úgy gondolják, hogy szükség van a segítségemre, akkor segíteni fogom őket a kampányban és utána is.”

A szolnoki közéletben a legtöbben az MSZP megyei elnökének, Györfi Mihály indulásának a bejelentését várták. Ez november végén történt meg, amikor a Demokratikus Koalíció és az MSZP ismertette a közös polgármesterjelöltjeiket, köztük Szolnokon Györfit. Ez túl nagy meglepetést az elmúlt időszak történéseit ismerve nem jelentett, az MSZP-s alpolgármester rendre feltűnt a DK szolnoki eseményein.

Györfi válaszai mellé a Závecz Research lakótelepen élők megkérdezésén alapuló májusi kutatását mellékelte, amiről mi is beszámoltunk.  Az 500 fő részvételével elkészített felmérés szerint a válaszadók 59%-a elégedetlen az ország helyzetével, a városéval 41%, míg Szolnokon úgy gondolják, Györfi Mihály a legesélyesebb ellenzéki polgármesterjelölt, a lakótelepen élők 41%-a támogatná, ami 5 százalékkal több, mint a demokratikus ellenzéki pártokra szavazók aránya.

Ruff Bálint szerint, ha egyszer eljutunk oda, hogy az országgyűlési választáson az ellenzék valóban nyerni szeretne, akkor Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es számú választókörzetét kötelező hozni, Szolnok ennek a győzelemnek az alapvető helye kell, hogy legyen. Ettől feltehetően még messze vagyunk.

Eltérő álláspontok, hangos viták: annyi biztos, érdemes lesz odafigyelni, hiszen sok meglepetést tartogathat a megyeszékhelyen a 2024-es önkormányzati választás.

Képek: Györfi Mihály/Facebook, Tóth Áron/Facebook, Miskolczi László/Facebook, Szűcs Laci/Pinterest